Literature and Culture

Abstracts in Hungarian

PhD hallgatók

V. Debróczki Edit
Debreceni Egyetem

Áldozati elbeszélések és a tettes-trauma jelensége a 45 utáni német szépprózában

A civil lakosság traumatikus háborús tapasztalatai évtizedeken keresztül nem kaptak helyet a német emlékezetkultúrában, hiszen azt 1945 után a tettes-tudat, azaz a nemzetiszocializmus bűneivel, valamint a holokauszt-áldozatok traumájával való szembenézés határozta meg. Bernhard Giesen konstanzi szociológus egyik kötetében a németek tettes-traumáját igyekszik körülírni, ennek bemutatásával kezdem emlékezettörténeti áttekintésemet. Ezt követően ennek a  perspektívának a fordítottjára térek rá, s a német áldozati narratíva alapjául szolgáló traumák megjelenítését mutatom be néhány kortárs német irodalmi szövegben: Günter Grass Ráklépésben, Jörg Friedrich A tűz és Anonyma Egy nő Berlinben című műveiben (ez utóbbiban kézenfekvően fonódik össze a trauma és a társadalmi nemek poétikája). Előadásom zárlatában amellett érvelek, hogy ezek a szövegek egyben jól mutatják a német emlékezetkultúra jelenlegi állapotát is.

Ferber Eszter
PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskola
Germanisztika Tanszék

 „A szó, melyet befed a könny” – 1945 utáni osztrák regények poszttraumás nők irodalom-terápiájában

Előadásomban szeretném összekapcsolni az 1970-es, 80-as évek Ausztriájának női trauma-irodalmát (mindenekelőtt Ingeborg Bachmann, Elfriede Jelinek műveit: a Malinát és a Zongoratanárnőt) poszttraumás nők irodalomterápiájának tapasztalataival. Első tézisem szerint a bántalmazott nők traumáinak irodalomterápiás feldolgozásában sokkal jobb, sőt, a kezelés bizonyos szakaszaiban egyenesen elkerülhetetlen a szépirodalmi művek használata (szemben az inkább filozófiai és szakirodalmi művekre épülő, pszichoedukációs terápiánál). Másik tételem, hogy az irodalmi alkotásokban ábrázolt nőalakok és női életút-modellek segítségül hívása kulcsfontosságú lehet a feldolgozás olyan alapvető feladataiban, mint a saját traumákkal való azonosulás, elidegenedettség-érzés csökkentése, önazonosság és női identitás kialakítása, negatív minták felismerése, pozitív minták átvétele és követése. A poszttraumás páciensekkel folytatott irodalmi munka természetesen más megvilágításba helyezi magukat a felhasznált műveket is, újra meg újra emlékeztetve arra, hogy a traumákról szerzett ismereteink nélkülözhetetlen adalékokkal szolgálhatnak szépirodalmi művek elemzéséhez.

Földvári József
PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Szövet, szöveg, trauma – szöveg ,szövet, trauma 

A traumakezelés során   gyakran használnak olyan   művészeti terápiákat, amelyek a nők által átélt traumás események kézimunka általi medializációját jelölik meg,és amelyek a fonografikustól,a verbálistól távolabb álló grafikus és a textúra alakzatai által mesélnek el egy adott történetet. Sokszor sikeresebbnek bizonyulnak az írásterápiánál, holott a szöveg-szövet (etimológialag is) egy tőről fakad konstrukcióként tételezett, a nyelv keresztül-kasul szövött a kézimunka  metaforájával.
Az utóbbi néhány évtizedben a gender szemléletű kulturális diszciplinák felől megnövekedett érdeklődés övezi a női textilmunkákat. A „női kézimunkák” (varrottasok, szőttesek, stb.) narratív eszközei nem csak „Másik által” megszólaltatott történetek/történelem ígéretével kecsegtetnek, hanem a verbalitástól távolabb álló történetmesélés performatív jellegének felismerhetőségével.
Az elképzelés nem új keletű,  már Ovidius Átváltozások című művének néhány szöveghelye azon szövethelyekre irányítja a figyelmet, amelyek a „női” által elszenvedett traumatikus élményt tematizálják, a textil terében rendezik el, jóllehet az elnémított történetek megszólaltatásának sikere  nem következmények nélküli: a sérülékeny, eredendően halandó női alakok  metamorfózisra, öröklétre, kényszeres ismétlődésre, némaságra, elfojtásra  ítéltetnek –  más-más szövegekben,  kényszeresen ismét.
Előadásomban olyan „női írók”  (pl. Alice Walker) által írott  szövegekre fektetem a hangsúlyt,  amelyek kimondottan igényt tartanak az inskripció kézimunka jellegére. Ezen szövegeket nem csak az  erőszak elszenvedőinek medializáló aktusaként olvasom, de úgy is, mint olyan helyeket, ahol veszélybe kerül az irodalmi szöveg transzcendens konstrukciója, és ahol elősejlik a szöveg traumájának alakzata.

Gaál Xénia
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában doktori program

Háborús trauma, átírt történelem és hétszáz éves menyasszony A Kalinyingrádi körzet anomáliái Jurij Bujda Porosz menyasszony c. elbeszélésciklusában

A nő metaforizált alakja állandó elem az orosz irodalmi hagyományban, többek között olyan kulcsproblémák domináns szereplője, mint az értelmiség és a mindenkori hatalom közé szorult, azonban mindkettő számára elérhetetlen valódi Oroszország háromszöge. A nő a különböző korok, s főként a posztszovjet éra traumatikus élményei utáni rekonstrukciós kísérlet ágense.
Jurij Bujda a II. világháború után a Kalinyingrádi körzetben, az egykori porosz Königsberg helyén létrehozott hipervalóságot, az „elsüllyedt kontinens” anomáliáit értelmezi a nőalakok speciális ábrázolásán keresztül.

Horváth Júlia Borbála
Miskolci Egyetem

A társadalmi nemi szerepek változása mint trauma Beauvoir-nál

Tudományos körökben Simone de Beauvoir-t idézni nem túl gyakori esemény, mivel manapság is sokkal inkább szépíróként, mintsem filozófusként tartják számon. Holott az A második nem című műve (1949) filozófiai indíttatású. Nőtörténeti elemzésében az egzisztencialista fenomenológia irányából közelített, és megélt tapasztalatok alapján jutott következtetésekre, melyekkel hatással volt a gender studies alapjainak lefektetésében. Az előítéletességet – szépíró/filozófus – éppen ő maga generálta azzal, hogy a tudományosan is elismert filozófus-író Jean-Paul Sartre árnyékában maradva írta műveit, mintegy személyes traumaként beteljesítve mindazt, ami ellen szólt. Ugyanakkor önként sorolódott a második nem státusába, miközben nyilvánosan az intermentalitás (köztes mentalitás) szerepkörét töltötte be.

István Anna
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Szlavisztika – Szláv irodalmak

Jozef Ignác Bajza nőképe

Jozef Ignác Bajza a szlovák irodalomtörténet egyik legnevesebb alakja. 1784-ben jelent meg regénye a René ifjú viselt dolgai és tapasztalatai című, amely az első már szlovák nyelven írott regény. A szlovák irodalomtörténet számtalan tanulmányban foglalkozott a szerzővel és a művel, azonban a regény nőalakjaival és azoknak szerepével szinte senki. Annak ellenére, hogy több esetben töltenek be identitásképző funkciót, és amely identitás a későbbiekben nemzeti identitásként is működött. Előadásomban tehát kísérletet teszek egy 18. századi regény posztmodern értelmezésére, hogy bebizonyítsam, Bajza nőalakjai segítette egy nemzet önazonosságának kialakulását, kialakítását, továbbá őket az értelmezés és elemzés fókuszpontjába állítva, kiegészítik a felvilágosodás közép-kelet-európai nemzeti identitás fejlődésképét.

dr. Izsák-Somogyi Katalin
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Mai Magyar Irodalomtörténeti Tanszék

Van-e a holokausztirodalomnak neme?

Bán Zsófiát* segítségül hívvaarra a kérdésre helyezem a hangsúlyt munkámban, hogy a biológiai és a társadalmi nem léte milyen jelentőséggel bír, ha az irodalmi alkotások kiindulópontja egy trauma. Vizsgálódásomban ez a XX. század legnagyobb világégése, a holokauszt.
Írásomban azt vizsgálom, hogy e traumának nőként való át-, meg- és túlélése – illetve az erre való emlékezés problematikája – eredményezett-e olyan, eltérő tapasztalatokat, élményeket, melynek következménye az irodalmi alkotásokban nyomon követhető. Habár nem célom, hanem inkább eszközöm annak vizsgálata, hogy a górcső alá vett alkotók esetében a holokauszt tapasztalata vagy nőiségük okozott-e olyan sajátos szólamot, ami egyedivé tette őket az irodalom palettáján. Kiindulópontként fogalmazván meg, hogy bír-e relevanciával egy trauma átélésekor a biológiai nem, vagy inkább az irodalmi alkotók zsidósága az, mely determinálólag hat identitásuk kialakulására és művészetükre.
Célom az, hogy munkámban a fenti kérdésekre akként adhassak választ, hogy közben kiszabadíthassam a magyar holokauszt női alkotóit a női költők/elbeszélők „gettó”-jából.


*Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme? Előadás a Mindentudás Egyetemén, mely 2004. április 19-én hangzott el.

Jancsikity Erzsébet
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában doktori program

Női szerep és identitás Csingiz Ajtmatov korai kisregényeiben

Csingiz Ajtmatov korai kisregényeinek – nevezetesen a Dzsamila szerelme és Az első tanító című művek – cselekménye a női főszereplők alakja köré szerveződik. Dzsamila és Altinaj Szulajmanovna sokkal árnyaltabban megrajzolt személyiségek, mint a későbbi írások nőalakjai. Dzsamila tulajdonképpen „duplán” szembehelyezkedik a kor elvárásaival (tehát a szovjet nőideállal), sőt szakít a múlt évszázados hagyományaival, azaz a kirgiz-muzulmán szokásrenddel. A női szerep másik kulcsfontosságú megformálása  Az első tanító című kisregény. A női perspektíva narráció-szervező szerepét azért fontos megvizsgálni ebben a műben, mert a hősnő az a centrális alak, akinek a tudatvilága a leghangsúlyosabb szólam a kisregényben. A szöveg terjedelmének jelentős része Altinaj Szulajmanovna levélformában megírt gyónása, melyet nem közvetlenül idéz a másodlagos elbeszélő, hanem az írás alapján saját szavaival beszél el. Ez a kissé felemásra sikerült narrációs technika egy olyan különleges kísérletnek illetve szerepjátéknak is felfogható, hogy a szerző a női szempontokat, szemléletmódot „nőként” szerette volna megjeleníteni, hogy az elbeszélés minél hitelesebbnek tűnjön. E narratológiailag kissé bonyolult megoldás során létrejön egy sajátos „nemváltás” a műben, mely a „fiktív női szerzőségű irodalom” körébe sorolja a kisregényt.

Jéga-Szabó Krisztina
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Modern magyar irodalom  program

Az ünnep elmaradt. A női szexualitás traumatizáltságának kontextusai Erdős Renée A nagy sikoly című regényében

Erdős René Nagy sikoly című műve, a múlt század húszas éveinek erotikus tematikája révén hírhedetté vált bestsellere olvasható egyrészt a katolikus és autoriter hatalmi rendbe falazott női sorsokat felmutató feminista vitairatként. Másrészt a főhősnek, Roessler Dórának a házasélet traumájából való kiútkeresése egy olyan fejlődéstörténet, amit a női szexualitás megértésének vágya működtet: s mivel a regényben jórészt minden megszólaló pozíció Dóra családjához tartozik, így egy családon belül generálódik tehát a foucault-i értelemben vett szexualitás mint összetett társadalmi diskurzus. Mindebből egyetlen nyom vezet az írónő univerzumának alapvető problematikájához jelesül a női vágy és az alkotó kreativitás összefüggéséhez, a műélvező nő nagy sikolya.

Juranovszky Andrea
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Amerikanisztika program

Amerikai gótika és a női rabszolgalét traumaélménye Toni Morrison Beloved című regényében

Toni Morrison Beloved című regénye a női rabszolga narratívák modern átirata, amely az amerikai gótikus irodalmi hagyomány, az afro-amerikai kultúra és a modern regény komplex ötvözeteként az amerikai irodalomtörténet meghatározó alkotása. Az elbeszélésben a szerző a női rabszolgasors egyik központi traumaélményét, az anyasághoz való emberi jog és a jogtalan rabszolgalét kibékíthetetlen ellentmondását, dolgozza fel. A regény a rabszolgaság okozta poszt-traumatikus állapotot, valamint az emberi identitás elvesztésének majd újra megtalálásának kérdéskörét az anya-gyermek kapcsolat bonyolult pszichológiai szövevényén keresztül jeleníti meg, és irodalmi emléket állít a rabszolganők többszörösen hátrányos, érzelmileg és testileg is kiszolgáltatott helyzetének. A történet kezdeti konfliktusául a főszereplő, Sethe, tragikus következményű anyai döntése szolgál, amely nyomán végez kétéves lányával, hogy a gyermek ne jusson az övéhez hasonló sorsra. Az esemény kitörölhetetlen nyomot hagy Sethe lelkében, melynek kivetítődéseként halott gyermeke visszatér, hogy eleinte kísértetként, később pedig hús-vér nőként emlékeztesse Sethe-t a múltra. Az előadás a regény által felvázolt traumaélmény irodalmi ábrázolását vizsgálja meg a modern amerikai gótikus hagyomány és a traumakutatás tükrében.

Kálecz-Simon Orsolya
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Szláv Irodalmak szakirány

A trauma alakzatai Slavenka Drakulić háborús témájú esszéiben

Előadásom középpontjában a horvát háborús irodalom dokumentarista irányzatának egyik kiemelkedő alkotása, Slavenka Drakulić – a horvát feminista mozgalom egyik kulcsfigurája, a nemzetközi hírű délszláv női próza egyik meghatározó alkotója – Balkan Express című esszékötete áll. Az önéletrajzi ihletésű írásokat, valamint interjúkra, riportokra és politikai publicisztikákra egyaránt emlékeztető szöveget tartalmazó esszékötet célja a háború sújtotta Horvátország átfogó bemutatása.
Célom annak megmutatása, hogyan válik a kötetben a (személyes és más szubjektumokhoz kötődő) trauma élménye a háborús tapasztalatok közelhozásának fő eszközévé, hogyan jelennek meg a szövegben a genderspecifikus traumák, és hogyan befolyásolja ezek ábrázolását (mind a prioritások, mind a narratív megoldások tekintetében) a szerző genderérzékeny látásmódja.

Kapus Erika
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Későromantikus és Koramodern Magyar Irodalom Program

Az ezerhangú hárfa sikolya. Zenévé szublimált testélmény Erdős Renée két regényében

A 20. század kezdetén ébredő női test sokáig nehezen talál hangot a magyar irodalomban. Sorsa az elfojtás, az elhallgat(tat)ás, perspektívája a kihasználás vagy a mellőzés lehetősége. Önálló hangja nincs. Talán Erdős Renée regényeiben szólal meg először, s szólamát legtöbbször zene kíséri. Célom, hogy megmutassam, hogyan használja Erdős a zene más művészetektől eltérő, a legbensőbb szubjektivitást mozgásba hozó lélektani hatásmechanizmusát arra, hogy beszélni tudjon kéjről, mámorról, a gyönyörhöz vezető út stációiról, női orgazmusról. Vizsgálódásom központjában két regény áll: mind az írónő A nagy sikoly, mind a Brüsszeli csipke című regénye fontos szövegek a női test hangkeresésének 20. századi történetében.

Lajterné Kovács Krisztina
Debreceni Egyetem, Angol-amerikai Intézet

A trauma neme a „body politic” tükrében Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényében

Margaret Mitchell regénye történeti, narratív és képi síkokon egyaránt tükrözi szerzője saját testi szimptómáival és életét végigkísérő betegségeivel kapcsolatos attitűdjeit. A regény testekkel kapcsolatos metaforái a társadalom, a kultúra szimbolikus testét is megjelenítik, felforgatják, vagy éppen megerősítik. Előadásomban a regény cselekményét mintegy kettéosztó fejezeteket dolgozom fel, amelyek Atlanta ostromát és az egyik főszereplő szülését állítják párhuzamba. Olvasatomban a háború, mint hagyományosan férfias és a szülés, mint női tapasztalat egyéni és a társadalmi testre írt traumatizáló hatásain keresztül azt vizsgálom, van-e a traumának neme és ez hogyan kapcsolódik a férfiasság és nőiesség konstrukcióihoz és mítoszaihoz.

Lajtos Nóra
Debreceni Egyetem

Egy ablaktalan négyzetben: Sánta Ferenc két novellájának (Kicsik és nagyok, Emberavatás)  gender- és traumaelméleti aspektusai

A nemi szerepekhez integrálódott viselkedési minták egyikét viszi színre sajátos módon Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című elbeszélésében, – mintegy a felnőtt-világ duplikátumaként – két gyerek valóságot utánzó, mimetikus, identitáskereső szerepjátékában. Ugyancsak ezt láthatjuk az Emberavatásban, ahol pedig az apa-modell leképezése egy beavatási út során történik meg. „A trauma fogalmához hozzátartozik a hallgatás. A traumaelmélet úgy véli, hogy a gyógyulás feltétele a történetek elmondása, az egyén és a társadalom esetében egyaránt.” A hallgatásban objektiválódott krízisig azonban számos traumatikus nyelvi frazéma után jutnak el a szereplők mindkét műben. Előadásom célja, hogy megmutassa: miért is lehet releváns szempont a Sánta-kispróza olvasásában a gender és a trauma.

Mészáros Zsolt
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Összehasonlító Irodalomtudomány Program

A bomlás határfelületei Wohl Stefánia Aranyfüst című regényében

Tanulmányomban az 1887-ben kiadott művet vizsgálom komparatív módszerek bevonásával. Egyrészt arra vagyok kíváncsi a kor regényeivel (pl. Reviczky Gyula: Apai örökség) összevetve, hogy Wohl Stefánia a 19. század végi, magyar politikai berendezkedés, társadalmi viszonyrendszer és nemek reprezentációjának kritikájában megfogalmaz-e nemzedéki tapasztalatot, és ha igen, milyen közös ikonográfia kapcsolódik hozzá? Másrészt megfigyelhető a szövegben a tekintet kiemelt szerepe, amely a testek épülése és bomlása látványos dinamikáján keresztül szervezi a cselekményt, pozícionálja a szereplőket. A regényben végighúzódó tekintet-test-morál hármasának termékeny és több szempontú elemzésére nyújt értelmezési keretet a látszat fogalma, amelyet maga a cím is invokál.

Mizser Attila
ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Sötétebbik oldal. Történelem, trauma, fotográfia Márton László Árnyas főutca c. művében

Márton László Árnyas főutca című regénye a fotográfia tanúsító jellegét, a látvány hitelességét próbálja az irodalmi szöveg eszköztárával megragadni. A mű a fényképen, fényképeken kirajzolódó történet, a belőlük fakadó látomás, a sors és a történelem (a holokauszt előtti évtized holokauszt utáni nézőpontból való) elbeszélhetőségét tárgyazza, tehát traumaszövegként olvasható. A traumaszöveg „hitelessége” abban áll, hogy nem totalizálja a fotográfiák mozaikjaiból kirajzolódó történelmet és személyes történeteket, hanem számot vet azzal a ténnyel, hogy a trauma felülírja azokat az elbeszélés- és írástechnikákat, amelyek a traumatizált állapotot megelőzően rendelkezésre álltak. Olvasatomban az Árnyas főutca azáltal segíti az emlékezést és ezzel együtt a feldolgozást, hogy nem elfedi, hanem éppenséggel közvetíti a traumát.

Nagy Krisztián
Irodalomtudományi Doktori Iskola

„Végig vele vagyunk” –  A megőszült test mint az erőszak traumája. Kép és nyelv viszonylatairól Tarr, Krasznahorkai és Mészöly műveinek egy metszetében

A Werkmeister harmóniák sokat vitatott kórház-jelenetében miért egy öreg, meztelen férfitest készteti megtorpanásra az erőszakot? Előadásomban a tekintet (Lacan), a tiszta eszközök (Benjamin) és a meztelenség (Derrida) filozófiai fogalmai segítségével próbálom értelmezni a negatívan stilizált erőszak monotóniájának megszakadását, amelyben „a testnek önnön jelén kívül és túl eső, a jelhez viszonyítottan mértéktelen jelenléte” (Butler) ezúttal a Másikkal való találkozás traumatikus eseményével (Lévinas) is összefüggésbe kerül. A trauma fogalmának rögzíthetetlensége egyúttal köztes teret nyit egy olyan vizsgálódás számára is, amelyben film és irodalom (Film, Az ellenállás melankóliája) szétválasztandó egymásrautaltsága, „a képiség közös alapjai” (Boehm) tárják fel egy etikai tartomány megkerülhetetlenségét a művészetről való gondolkodásban.

Nagy Márton Károly
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

„Náomiból az Isten Márává tett” – traumatapasztalat és megküzdés narratív megformálása Bethlen Kata Önéletírásában

Előadásomban Bethlen Kata Önéletírását mint a traumatapasztalat egy 18. századi megfogalmazását mutatom be, valamint felvázolom a gender-szempontok érvényesítésének korlátait a szöveg és a téma kapcsán.
Bethlen Kata Önéletírása a személyesen átélt, de biblikus narratív eszközökkel közösségivé emelt válságtapasztalat történetté formálásának és ezzel együtt feldolgozásának kísérlete. A szövegbeli traumaélményekmegküzdése a kor emberére jellemző  – és egymást kizáró – világmagyarázó elvek, a szerencse-tudat és a gondviselésbe vetett hit ismeretében értelmezhető. Ezek a világ racionalitása, megismerhetősége és a benne élő ember lehetőségei szempontjából egymást kizáró világnézetekként olvashatók – a traumatikus élmények irodalmi megformálásakor kiemelkedő jelentőségűvé válnak.
Bethlen Katánál a trauma (traumák) feldolgozhatóságának alapja az átélt történések célszerűségének a felismerése. Életének narratívává formálásakor azonban nemcsak az e belátásért folytatott küzdelemről tesz bizonyságot, hanem képes ezt rejtett szövegszervező elvvé is emelni.

Pál Dániel Levente
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Általános Irodalom- és Kultúratudomány program

igazság/nem/igazság

Az előadás azt a pillanatot szeretné megragadni és bemutatni, amikor az igazság és nem-igazság a párbeszéd vagy a párbeszéd hiánya során olyan konfliktushelyzetek lehetőségét hozza elő, amely szépirodalmi művek esetén a tragédia kibontakozásának katalizátora, valós(közeli) szituációkban pedig szinte szépirodalmilag is ábrázolható tömörséggel és komplexitással jelenik meg. A pillanat adott ugyanúgy a férfi-nő kapcsolatban, mint a legváltozatosabb kommunikációs helyzetekben, a hétköznapi beszédtől kezdve a politikai vagy diplomáciai kommunikációig. E pillanat körülrajzolhatóságában a legerőteljesebb momentum az, amikor az igazság és a nem-igazság a résztvevők között pillanatok alatt helyet cserél, melynek egyik oka – több másik mellett – a túlzás, ahogy azt IsmailKadare is leírta az ógörög drámai szituációk balkáni továbbélése kapcsán.

Urbán Bálint
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Portugál Nyelvű Irodalmak Doktori Program

Nyelv, erőszak és nőiség kérdései Clarice Lispector “A Língua do P” című novellájában

A brazil nemzetiségű Clarice Lispector szövegeit a nemzetközi kritika, elsősorban Hélene Cixous nyomán, az écriture féminine eklatáns megnyilvánulásaiként azonosítja. A magyar olvasóközönség számára ezidáig sajnos teljesen ismeretlen brazil írónő/női író regényeiben és novelláiban permanens módon központi szerepet játszanak a gender-kérdések. Előadásomban a nyelv, az erőszak és a nőiség kérdéskörét és legheterogénebb alakzatait vizsgálom meg Lispector „A língua do P” (angol fordításban „Pig Latin”) című novellájában. A novella fókuszpontjában egy fiatal angoltanárnő, Cidinha, szerencsétlenül végződő vonatútja áll, melynek során a kupéban szembekerül két ismeretlen férfival. A férfiak egy olyan ismeretlen nyelven kezdik el megbeszélni és eltervezni a női főszereplő megerőszakolását, amelyről azt feltételezik, hogy számára teljességgel hozzáférhetetlen. Cidinha azonban tökéletesen érti az eredetileg gyerekjátékokban használatos, sajátos „madárnyelvet”, így sikerül megmenekülnie a tulajdonképpeni erőszaktől. A novella így emblematikus módon mutatja fel a paternalista diskurzus nyelvhasználatában megmutatkozó, rejtett, szimbolikus erőszakot (Bourdieu), mely a vágy totalizáló kiéléseként artikulálódó tulajdonképpeni nemi erőszak analogonjaként, nyelvi megvalósulásaként tételeződik. Előadásomban az erőszaknak és a nyelvnek ezt a dinamikus viszonyát követem végig a novellában, melynek egyértelmű áldozata a nő. Noha Cidinha, passzív nyelvhasználóként, képes megérteni a férfiak domináns és erőszakos nyelvét, mely a tényleges nemi erőszaktől való megmenekülését jelenti; az erőszak, mint olyan, kerülőúton, utólag mégis beíródik a novella szövetébe és a főszereplőnő életébe, egy olyan traumatikus tapasztalat formájában, amelynek legegyértelműbb lecsapódása a szöveg záróköveként artikulálódó, Cidinha által kiejtett egyetlen és utolsó mondat, amelyet a férfiak enigmatikus nyelvén ejt ki, ezzel megismételve és önkéntelenül önmagáévá téve a fallogocentrikus diskurzust és  annak represszív követeléseit.

Varga Virág
Hős(nők) újraíródása a történelembe. Tormay Cécile: Az ősi küldött

Előadásomban részletesen kitérek arra, hogy Tormay Cécile több évtizedes irodalmi pályafutását a szimbolikus erőszak különböző megnyilvánulási formái kísérték: az általa képviselt Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségségének (1918-1946) sikeres szószólójaként, meghatározott mennyiségű  szimbolikus tőke birtokosaként részt vett a fennálló rend kialakításában, a Horthy-korszak megszilárdításában, és határozott ambícióval bírt a számára politikailag megbízhatatlan, főleg közéleti személyek „megszólalásainak visszaszorítására”, sőt, hogy mint már a doxa egyik képviselője, elvegye tőlük a megszólalás jogát. Ennek kapcsán világossá válik, hogy Az ősi küldött című regénye miképpen vesz részt bizonyos a társadalmi mezőben benne lévő autoriter és hegemón intézmények és elvek fenntartásában.

Várnagyi Márta (első éves doktorandusz hallgató)
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
Általános Irodalom- és Kultúratudomány program


A nacionalizmus és a női alárendeltség kapcsolatának narratív hagyománya a 21. századi magyar női regényirodalomban

Az előadás három regényt vizsgál meg, melyek a század különböző korszakain átívelő női szereptradícióit tematizálják és a női alárendeltség alakzatait a gender irodalmi reprezentációjának politikai összefüggésein keresztül. A téma szempontjából szükségszerű korszakolási eljárást az előadás bevezető része tárgyalja, ami rámutat arra, hogy hogyan befolyásolja és fékezi a női emancipációt a nemzet-eszmerendszerének ideológiai meghatározottsága. Az általam vizsgált regények Kosáryné Réz Lola: Filoména (1920), Hallama Erzsébet: A bábu (1989) és Tisza Kata: A magyar pszicho (2007), de ezeken kívül merítkezik az előadás Galgóczy Erzsébet és Rakovszky Zsuzsa műveiből is. Feltevésem szerint a regények történetei olyan szűkebb és tágabb közösségi traumáknak és narratív mintáknak az ismétlései, melyek feltárásakor nyilvánvalóvá válik: a női alárendeltségből való felszabadulás csupán hiányként jelenhet meg. Ennek a hiánynak az egyik legalapvetőbb oka, hogy a nacionalizmus politikai ideológiája a patriarchális mintákat erősíti.

Virágh Szabolcs
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Futó a fronton – Polcz Alaine és Bíró Yvette traumaszövegeinek összehasonlító elemzése

Előadásomban a trauma fogalmának különböző aspektusait vizsgálom Polcz Alaine Asszony a fronton és Bíró Yvette Futó című szövegének összehasonlító elemzésével. Milyen viszonyban áll trauma és rendkívüliség: lehet-e traumatikus, ami hétköznapi, szükségszerű és várható? Lehet-e személyesen vagy éppen tárgyilagosan beszélni a traumáról? Hogyan lehet emlékezni a felejtésre, és feledni az emlékezés imperatívuszát? Hogyan élhető túl a túlélés? Hol és milyen következményekkel húzható határ memoár, önéletrajz és regény között? Milyen narratív stratégiákat alkalmaznak a szerzők a traumatikus események, állapotok megjelenítésére? Milyen metaforika lendül mozgásba a trauma hatására? Mennyiben tekinthető a trauma már eleve ismétlésnek, illetve mennyiben felelős a trauma maga az ismétléskényszerért? És végül: mindez milyen összefüggésben áll a nőiség tapasztalatával?


MA hallgatók

Bálint Angelika
ELTE BTK
Gazdaság – és Társadalomtörténeti Tanszék Tiszazug kutatócsoport
Történelem 

Tiszazug drámája – Női szerepek és propaganda Háy Gyula művében

A tiszazugi mérgezésekre 1929-ben derült fény. Az arzénnal elkövetett gyilkosságsorozat megrázta a közvéleményt. A kérdés, hogy mi vehette rá az asszonyokat családtagjaik megmérgezésére sokakat foglalkoztatott, a sajtó mellett a szépirodalom is reflektált az esetre.
Háy Gyula 1936-ban, berlini emigrációban írt drámát a méregkeverő asszonyokról, Tiszazug címen. A darabot először 1945-ben mutatták be a Nemzeti Színházban. A mű a Horthy –kor társadalmának marxista bírálata, amelyben a nőknek és az általuk követett házasodási stratégiáknak fontos szerep jut. A színdarab, és a vele kapcsolatban megjelent cikkek, bírálatok lehetőséget adnak arra, hogy megismerjük a szocialista rendszer hivatalos álláspontját a tiszazugi mérgezésekről, illetve lehetőséget ad a nőknek tulajdonított szerep vizsgálatára is.

Györe Borbála
ELTE BTK
Irodalom- és kultúratudomány


Anorexia mint női performansz – identitásválság és diktatúra összefüggései Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényében

Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy a 2005-ben megjelent, három női sorsot ábrázoló kortárs finn regény mozaikszerűen felépülő szerkezetében hogyan rendelődik egymás mellé a nagymama, az anya és a fiatal lány története, jelezve ezzel a transzgenerációs trauma lényegét: a kronológiát a történelemben és az egyidejűséget a személyiségeken belül. Elemzésemben a történet szó szerinti és metaforikus értelemben vett határátlépések köré szerveződését vizsgálom, azaz test (identitás) és hatalom összefüggéseit az egymástól elválaszthatatlan kollektív (nemzeti) és egyéni narratívában. Végső következtetésként megállapítom, hogy a legfiatalabb szereplő tipikusan nőiként definiált betegsége, az anorexia, mint performansz értelmezhető, mely során a nő élet és halál között, a finn és az észt identitás között lebegve úgy követeli ki a többi ember segítségét, ahogyan a performanszművész a közönségét, verbális helyett a testi kommunikációra kényszerülve.

Gyuris Kata
ELTE BTK
Anglisztika

Másság és etika J. M. Coetzee Szégyen című regényében

Coetzee 1999-es, Booker-díjas regénye alapvetően a meghódított és a hódító (azaz az én és az idegen) kapcsolatát járja körül sokszorosan összetett szempontból. Előadásomban elsősorban a történet gender szimbolikáját, illetve a koloniális és a posztkoloniális nézőpontok váltakozását vizsgálom. Szerkezetileg a könyv két nemi erőszakot ábrázoló jelenetére építek, s amellett érvelek, hogy az én és az idegen találkozásai és konfliktusai mind egy etikai dilemmára vezethetők vissza: a másik megismerésére és elfogadására. Ennek fényében konklúziómban is egy szokásosnál pozitívabb olvasat mellett fogok érvelni, mely szerint a történet végére a saját világán belül mindkét főszereplő eljut ehhez a felismeréshez.

Koloh Gábor
ELTE BTK
Történeti Intézet, történelem szak

Amíg a bíró el nem választ… – A válásról való gondolkodás alakulása Magyarországon 1900 és 1949 között

Napjainkban sok szó esik a válási tendencia alakulásáról s kutatjuk a jelenség mögöttes hátterét: megfigyelhető a pszichológiai, mentális és nem utolsósorban a gazdasági vonatkozású magyarázatok térnyerése, viszont ha a jelenség előéletéről szeretnénk többet megtudni, gyakran tapasztaljuk, hogy megelégednek csupán azzal a magyarázattal, hogy nem lehetett válni. Előadásomban ezt a sztereotípiát szeretném körüljárni, boncolgatni, különös tekintettel arra az átmenetinek tekinthető időszakra, amikor a válásra már a polgári jog lehetőséget adott, de az még nem vált társadalmilag bevetté. Az előadás hátterét adó kutatás népszámlálási és válási forrásokból építkezik és a kor szépirodalmából kívánok reprezentáló példákat bemutatni.

Az előadás tematikája:

  1. A válás alakulása a századfordulótól 1920-ig
  2. A válási tendencia képe a Horthy-korban
  3. A válás arányszámai a II. világháborútól a kommunista fordulatig

Kovács Natália
ELTE BTK
Irodalom- és kultúratudomány

Vir, virtus (masculinum) – Garaczi László: Arc és hátraarc

Garacz László Arc és hátraarc c. regénye nem egyszerű fejlődésregény/nevelődés regény, hanem – tekintve, hogy központi problémája a férfivá érés – a férfivá-fejlődés regénye.
A fenti tétel bizonyításához a szövegben ábrázolt társadalom gender-képét vizsgálom, valamint azt, hogyan viszonyul és idomul ehhez a képhez Csont, a főhős.
Ehhez a következőkre térek ki:

  •  szöveg-világ, avagy a szövegből felépülő világ, ill. a szöveg és a benne foglalt társadalom viszonya
  • a férfivá válás állomásai és szakaszai, beavatás
  • katonaság és társadalom: a katonaság helye és szerepe a társadalomban, valamint a katonaság társadalma
  • trauma és szégyen
  • írás mint terápia
  • az irónia szerepe Csont önértelmezésében és önértékelésében

Marczali Ferenc
ELTE BTK

Timár Mihály: vívódó idealista vagy liliomtipró házasságszédelgő? Hatalom és szexualitás Az arany emberben

 Ha közelebbről megvizsgáljuk a hagyományos, monogám, romantikus szerelemfelfogást, azt látjuk, hogy az valójában nem is monogám: a szexuális kapcsolatokról szóló nyugati diskurzusok a monogám nő szubjektuma mellett létrehoztak egy nemmonogám férfiszubjektumot, olyan kettős mércét állítva fel ezzel, amely a férfiaknak jóval nagyobb szexuális mozgásteret enged, mint a nőknek. Előadásomban Jókai Mór Az arany ember című regényén keresztül azt kívánom bemutatni, hogy egy erősen kanonizált klasszikus mű miként képes a fenti kettős mércéből fakadó etikai aggályokat a különböző poétikai és narratív megoldások segítségével hangsúlytalanná tenni.

Mihalovics Éva
CEU Gender tanszék

Ki prostituál(t)? – Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmjének elemzése

Hajdu 2010-es, komoly kritikai és fesztivál sikereket elért filmje, a Bibliotheque Pascal első pillantásra úgy tűnik, egy fiatal, egyedülálló anya prostituálódásának története. Második pillantásra, miután felvettük a Filmvilág-szemüvegünket, pedig azt mondjuk, hogy egy igazi, mély, a hagyományainkhoz illeszkedő szerzői film, komplex világmagyarázat.
Előadásomban megkísérlem felvázolni, hogy mi a probléma a fenti filmnézési stratégiákkal; hogy  az alkotó és a hivatásos recepció szintjén is hol érhető tetten a gender- és traumavakság, hogy hol nem látjuk meg a vásznon ‘Bazin fehér tyúkjai’-t. Úgy vélem, a prostitúció és annak ábrázolása különösen neuralgikus pont ma Magyarországon, és a filmről beszélve fel lehet mutatni nemcsak az alkotók, de a potenciális, akár szakmai befogadók viszonyulásának jellegzetes sémáit, prekoncepcióit, strukturális vakságát is.
A leginkább hazai kritikák, elemzések rövid vizsgálata mellett a film sajátos szerkezetéről, narratológiájáról fogok beszélni, illetve ezeken kívül szándékomban áll rámutatni (akár szoros elemzéssel) olyan filmnyelvi megoldásokra is, amelyek egy képzettebb, érzékenyebb emberből akaratlanul is előhozzák a kérdést:
Végül is ki prostituál(t)?

Nagy Sára
Debreceni Egyetem BTK
Magyar nyelv és irodalom

A keresztyén nő traumája barakkba zártan (Visky András: Júlia)

Előadásomban Visky András Júlia című drámájának szövegét elemzem, elsősorban a keresztyén nő fogságélményéből kiindulva. Ahogyan Esterházy Péter fogalmaz a szöveg első kiadásának előszavában: szavak vannak itt, meg egy költő. Mennyire tudja hitelesen elbeszélni egy költő a női fájdalmat és kérdéseket? Vannak Júlia kérdéseire a válaszok? A barakkba zártan kihez és hogyan tud beszélni ez az asszony? Ez a szöveg vajon a kommunizmus félelemgyakorlatának egyik fontos elbeszélése, s ily módon a posztkommunista kulturális trauma egyik alapító szövege magyar nyelven? Úgy vélem, kérdéseim egyértelműen megválaszolhatók. A Júlia legnagyobb részt kérdésekből áll, mégis olvashatjuk úgy mint egy egyértelmű választ.

Őszi Brigita
Bél Mátyás Egyetem Besztercebánya

Trauma és irodalom: A világháború mint a totális értékvesztés állapota a 20. századi magyar és német prózában

Munkámban a trauma irodalomba átültetett fogalmával foglalkozom a világháborúk eseményeit tematizáló művek keretében. Elsőként filozófiai megközelítésből szeretnék rávilágítani egy-két témával kapcsolatos fogalom, elmélet, ill. nézet tisztázására, értve ez alatt legfőképp a trauma fogalmának freudi elemzését, az emlékezés, az ismétléskényszer értelmezését, valamint az egyéni és a kollektív felelősségről alkotott nézeteket. Ismertetésre kerül Lévinas traumáról alkotott nézete, Freud traumaelmélete, Lyotard és Cathy Caruth problematikáról alkotott felfogása. A problematika teoretikus ismertetése után az általam kiválasztott művek elemzése következik, mégpedig a traumairodalom fő elméleti jelenségeinek olvasatában. Két művet választottam ki, Günter Grass Bádogdob és Heinrich Böll Biliárd fél tízkor c. művét.

Szabolcsi Gergely
ELTE BTK
Irodalom- és kultúratudomány

A feldolgozás lehetőségei Szijj Ferenc Kéregtorony című kötetében

Szijj Ferenc kötete a családtagok elvesztése fölött érzett fájdalom megírásáról szól, azonban úgy teszi mindezt, hogy alapvetően túlmutat a témán. Keresztury Tibor értelmezése szerint a kötet üledékből felépített világa az igazi trauma és az emlékek kiírása segít ezt feldolgozni. Nem csak azért különleges ez a trauma feldolgozás mód, mert a múltbeli szörnyűségeket a jelen kilátástalanságára vetíti rá, és ezáltal a jelent is feldogozza, hanem azért is mert nyelvéből hiányzik a pátosz és a nosztalgia, helyére pedig a kegyetlenség és az elidegenedés lép. Az anya őrületének elmesélése és a közvetetten az apához köthető halálok sorozatát a beszélő szenvtelenül mondja el és hangjában sokkal inkább a neheztelés és a harag érződik.
Előadásomban azt kívánom részletesen megvizsgálni, hogy a jelen és a múlt traumái hogyan, milyen módon kapcsolódnak össze a szöveg nyelvezetén és motívumrendszerén keresztül.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Tag Cloud

%d bloggers like this: